Ahogy Szofi l�tta az esem�nyek zajl�s�t kiss� elfogta a f�lt�kenys�g. L�tta elsuhanni maga mellett a szomork�san mosolyg� l�nyt �s a magas, komor kiismerhetetlen cs�v�t amint k�zenfogj�k egym�st.
Mintha minden lelassult volna. Egyszerre csak elkezdte �rdekelni hogy vajon mi t�rt�nhetett. A l�ny nem izgatta, sokkal ink�bb az hogy mi lehetett olyan s�lyos �s elk�peszt� ami�rt Jared ilyen,.. hogy is fogalmazhatn�nk, emberien viselkedik. Sosem szokt�k �rdekelni hogy mi van m�sokkal. Az esetek t�bbs�g�ben ink�bb mag�val volt elfoglalva �s nem ford�tott nagy gondot arra hogy megismerjen m�sokat, hogy �rdekl�dj�n fel�l�k, hogy megtudja mi a helyzet vel�k, hogy egyszer�en lelkizzen b�rkivel is, mert rohadtul nem �rdekelte hogy m�r megint vajon ki milyen sztorival �ll el� a borzalmas tin�dzserkorszak�b�l. Ilyenkor az emberek mindig olyan nagy hangs�lyt fektetnek a szenved�sre. Mindig minden�tt szenvedni kell. Tal�n ha feln�v�nk �s kicsit �rettebbek lesz�nk meg�rtj�k hogy nem csak k�r�l�tt�nk forog a vil�g �s nem fogjuk mindezt annyira nyilv�nval�v� tenni. B�r a t�nyen nem v�ltoztat a dolog hogy val�sz�n�leg ugyan�gy fogunk �rezni. Szofi ennyivel �rettebbnek gondolta mag�t a vele egykor�akn�l. Mindig �gy �rzett. Egyszer�en len�zte a t�bbieket gyerekess�g�k�rt �s hogy mindig minden�rt nyafognak. R�ad�sul pont neki.

N�ha visszaeml�kezett a kiskor�ra, amikor m�g nem igaz�n tal�lta a hely�t a gyerekek k�z�tt.

Korav�n volt, jobb szeretett ink�bb a feln�ttek k�reiben l�batlankodni �s vel�k besz�lgetni m�g akkor is ha nem nagyon �rtette hogy mir�l van sz�, csak a saj�tos m�dj�n. A gyerekeket m�r akkor gy�l�lte. Indokolatlan viselked�s�k felzaklatt�k �t. Gonoszak �s k�pmutat�ak voltak, amire valljuk be, egy kicsit k�telez a gyerekkor.

El�g sz�tlan gyerek volt, ez a tulajdons�ga mostanra is megmaradt, legal�bb is azokkal akikkel nem volt olyan h� de nagyon j�ban, nem volt valami b�besz�d�. Ink�bb csak hallgatott. �s akkoriban az �sszes gyerekkel �gy volt. V�gighallgatta a nyafog�sukat �s egy�tt�rz�st sz�nlelve meg�lelgette az illet�ket.
�vod�an egyszer tal�lkozott egy hozz� hasonl� kisl�nnyal. Vagy legal�bb is eleinte �gy gondolta. Az ovi ker�t�se v�lasztotta �ket csak el. Egy hatalmas hajzuhatag. A l�ny ott gubbasztott a r�csokn�l, piciny karjaival �sszefogta l�bait �s t�rd�re helyezte �ll�t. A sz�ja el�rebiggyent, mintha mindj�rt s�rna, de a szemei rezzen�stelenek voltak. Kiss� ilyeszt� volt de �rdekes.
-H�! Hah�! Szia!
A barna, g�nd�r hajkupac megrezzent, majd fel� fordult.
-Mi bajod? Mi�rt nem vagy az oviban?
Semmi v�lasz.
-V�laszolj�l m�r! -Mordult r� kicsit m�r idegesen. Megmagyar�zhatatlan hogy mi�rt ment oda akkor hozz�. Tal�n n�mileg t�bb egy�tt�rz�s lehetett a kisl�nyban mint a jelenkori tizen�ves �nj�ben.- Na, nekem elmondhatod.. -l�gyabb hangnemben folytatta.- Nekem mindenki elmondja a baj�t. P�ld�ul hogy a Bettit szereti a M�rk, de a Betti nem szereti a M�rkot �s nagyon ideges�t� hogy folyton a nyak�ban liheg �s levakarhatatlan az a fi�. De �n tudom az igazat hogy val�j�ban a Bettinek is tetszik a M�rk, csak egy kellet�s liba. El�g ideges�t� mert folyton ezzel nyafog nekem.

Halk kuncog�s.
-Na, mi az? Anya is elszokta nekem mondani hogy apa milyen egy lusta diszn� �s hogy mennyire gy�l�li, de azt�n amikor hazaj�n mindig megpuszilja(amit �n undor�t�nak gondolok mert milyen m�r hogy puszilkodnak, f�j) �s azt mondja neki hogy szereti. Nekem is szokt�k n�ha mondani. Neked szokt�k mondani hogy szeretnek? Na mi�rt vagy ilyen cs�ndes?

Az eg�sz d�lut�ni "besz�lget�s" egy nagy k�rdezz felelekb�l �llt, amin egyetlen k�rd�sre sem �rkezett v�lasz. A k�t l�ny m�gis j�l �rezte mag�t, m�g ha az eg�sz valami vallat�s szer� dologk�nt vette ki mag�t.
Egy l�ny aki senkivel sem t�r�dik, �s egy l�ny akivel senki sem t�r�dik.

Mi�rt jutott most ez esz�be?

***

Haza �rt, lepakolt. Az apja aludt a h�l�szob�j�ban. Minden csupa kosz, a konyha tele van mosatlan ed�nyekkel, amik mindd csak r� v�rnak. Nincs itthon kaja. M�ly s�hajt�s. Egy darabig csak �llt a rendetlens�g k�zep�n, n�zte a szanasz�t hever� mos�sra v�r� ruh�kat, azt�n az id�re pillantott. 16:38. El�vette a telefonj�t, bement a f�rd�szob�ba �s h�vott. A telefon kics�ng�tt. Hosszas v�rakoz�s. Csak egy perc, de �r�knak t�nt abban a pilalnatban.
-Igen?
-Szia, �n vagyok!
-Szia Anna.
-Nincs kedved l�gni?